2014. szeptember 25., csütörtök

Közösségi projektek

Az ember társas(ági) lény, így fontos szerepet játszanak az élete során a közösségek. Napjainkban kevés lehetősége van a felnőtt lakosságnak közösségben szocializálódni, csoportos programokban, feladatokban részt venni. Az ilyen hiányosságok betöltését célozzák a különböző, közösségen alapuló megmozdulások:
  1. Lakótelepi közösségi kertek:  a kihasználatlan lakótelepi területeken létrehozott kertek segítségével olyan együttműködési formák valósulhatnak meg, melyek a városi környezetben nem megszokottak. Az ezer négyzetméteres kertek 25-30 panellakásban élő családnak adnak lehetőséget a falusi élet szimulálására. A növénytermesztésen túl a résztvevők megtanulnak együttműködni, közösen tevékenykedni és mindeközben egymást is megismerik. Budapesten még újdonságnak számít (az első közösségi kert 2012-ben jött létre Kispesten), viszont külföldön (New York, London, Berlin) már a világháborúk óta virágzik a mezőgazdaság ezen formája.
    A Kispesti kert
  2.  Ki ne szeretne saját maga által tervezett és elkészített cipőben járni? Itt a kiváló lehetőség, ugyanis a Gulyás Sára nevű designer olyan cipőt tervezett, amit a tudatos, életük minden részét irányítani próbáló, egyedi öltözködésű vásárlóknak szánt. A vásárlók kapnak egy Pikkpack nevű csomagot: ez egy boríték, melyben megtalálhatóak a cipő hozzávalói, azaz a cipő alapja és a cipőfűző. Az egyedi lábbeli kb. egy óra alatt összerakható.
    Pikkpack cipő
    A biciklivel közlekedők különösen örülhetnek a lehetőségnek, ugyanis Sára őket is megcélozza a jövőben, a fényvisszaverős cipőfűzővel. A dolog közösségi része abban rejlik, hogy a projekt finanszírozása közösségi alapú. Sára és csapata a Kickstarter nevű amerikai platformot vette igénybe a crowdfundinghoz. Ez egy olyan felület, ami az új ötletek támogatására gyűjt adományokat. A kampány 2014. június elsejéig tartott és sikeresen összegyűlt a 17.000 dolláros célösszeg, így beindulhat a vállalkozás.
    A Kickstartert érdemes kipróbálni, ha valakinek olyan formabontó és a tömegek számára hasznos ötlete van, amit egyedül nem tud kivitelezni. Ilyenkor jól jön a tömegek segítsége. A támogatók nemcsak támogatók, hanem megrendelőkké is válnak az adományozás során. Az egyetlen hátrány, hogy csak akkor kerül az ötletgazdához az adományozók pénze, ha sikerül összegyűjteni a célösszeget.
  3. Az önkéntes munka és a nemzetek közötti együttműködés virágzását segíti a WWOOF (World Wide Opportunities on Organic Farms). Bárki vállalhat önkéntes munkát (például kávébabszüretelést Thaiföldön) külföldi országok farmjain, cserébe pedig kap étkezést, szállást, és ami a legfontosabb: a biokertészet és az organikus termesztési módszerek rejtelmeibe is bevezeti a fogadó család, vagy szervezet. A nagyvárosiak számára üdítő lehet a vidéki környezetben töltött idő, de a vidékieknek is jót tehet a környezetváltozás. Akinek a pénzügyi juttatás helyett megfelel, hogy étkezést, szállást és tanulási lehetőséget kap a kertészeti munkáért cserébe, annak ez egy kitűnő lehetőség.
    Forrás: google.com

2014. május 28., szerda

Miniversum kiállítás

A Krausz palotában felépített, Kocsis Attila ötlete alapján létrehozott Miniversum nevű makettkiállítás százszoros kicsinyítésben mutatja be Ausztria (Burgenland, Bécs, Melk, Dürnstein), Németország (Eisenach, Wartburg, Rothenstein, Uelzen, Leuchtenburg) és Magyarország (Budapest, Tata, Pannonhalma, Győr, Nagycenk, Sopron) nevezetes tájait. 
Forrás: miniversum.hu

A folyamatosan mozgásban lévő terepasztal élethű, precízen kidolgozott és részletes képet ad a városokról.

Forrás: miniversum.hu
Forrás: miniversum.hu
Forrás: miniversum.hu

A termeken végighaladva interaktív képernyőkön lehet megtekinteni a makettek eredeti változatának képeit. A kiállítás interaktív, azaz a nézők sok helyen hang- és fényhatásokat kelthetnek életre, illetve beleszólhatnak a minitárgyak mozgásába, például az Alpokban található libegő mozgatásával. Ráadásként a készítők vicces elemeket is csempésztek a makettek közé, például az egyik bokor mögött egy zombi rejtőzik.
A Miniversum az év minden napján látogatható.

Forrás: miniversum.hu


2014. május 19., hétfő

Online egyetemek

A távoktatás legújabb fejleménye a MOOC, azaz Massive Online Open Course, magyarra fordítva Ingyenes Online Szabadegyetem. Ezt az oktatási formát Sebastian Thrun indította el, a Stanfordon tartott előadásával, melyet az interneten bárki követhetett. Thrun ezután elindította a Udacityt, majd számos online kurzusokat adó oldal jött létre, ilyen például a Coursera, az EdX (az MIT, a Harvard és a Google közreműködésével), a Lynda, és a Udemy.
 
Forrás: poetsandquants.com
A Massive Online Open Course olyan online egyetemi kurzusok összessége, melyeken korlátlan számú tanuló vehet részt ingyenesen, az internet segítségével. A hagyományos tananyagok mellett lehetőség van videók, interaktív fórumok használatára is. A fórumokon hallgatótársainkkal és tanárainkkal egyaránt konzultálhatunk, tanulóközösséget alakíthatunk ki. A kurzusokhoz tematikát csatolnak, a tudás ellenőrzése pedig online tesztekkel, házi feladatokkal történik. Tandíj nincs, a vizsgákért és a bizonyítványért sem kell fizetni. A földrajzi határok megszűnnek, bárki és bárhonnan részt vehet az online képzésekben, saját tempójában haladhat a tananyaggal.

Forrás: discover.alpenacc.edu

Forrás: meor.org
Magyarországon még nem jöttek létre online egyetemek, viszont számos egyetem van, mely használ online felületet az oktatáshoz. Ilyen például a Moodle rendszer, mely egy nyílt forráskódú online oktatási keretrendszer. A Moodle-n belül a tanárok és diákok különféle tartalmakat oszthatnak meg egymással, illetve lehetőség van kvízek kitöltésére is. Gyakorlatilag ez is egy virtuális egyetemnek minősíthető, viszont ez csak a fizikai létben is jelen lévő egyetem kiegészítéseként szolgál, ellentétben a MOOC-al, ami kizárólag virtuális formában létezik.

Forrás: somerandomthoughts.com
A virtuális egyetemekkel kapcsolatban érdemes átgondolni néhány kérdést:  az egyetem falain kívüli oktatás mennyire lehet hatékony? A tanulók mennyire veszik komolyan a tananyag elsajátítását? Hiszen nem ellenőrzi senki, hogy valóban az adott hallgató töltötte-e ki a vizsgához és az oklevélhez szükséges online tesztet.  A személyes kontaktusok hiánya pedig pedagógiai szempontból gondot jelenthet.
A másik fontos mozzanat az ott kapott oklevél értéke. Mennyire értékes egy virtuális egyetemen szerzett oklevél egy egyetemi diplomához képest? A munkaerőpiacon melyiket részesítik előnyben? Az egyetemi diploma elfogadott és általában nagyra értékelt, míg a virtuális egyetemek okleveleit a munkáltatók nem veszik komolyan, talán okkal:  az online egyetemen mindenki saját maga dönti el, hogy mit követel meg magától, ráadásul a vizsgák során lehet puskázni is (Wikipédia, Google).
Ezeket a szempontokat figyelembe véve mindenki eldöntheti, hogy van-e létjogosultsága az online egyetemeknek. Véleményem szerint érdemes őket kipróbálni önfejlesztés, tudásszerzés céljából, de az ott szerzett oklevelek akkreditálása még várat magára.

Forrás: blog.commarts.wisc.edu

2014. április 16., szerda

Édes semmittevés

A kávéfogyasztók mindennapjainak nélkülözhetetlen eleme a kávé, legyen szó akár a reggeli ébredésről, akár a nap közbeni ébren maradásról.

Forrás: mymzone.com
Ugyanakkor egy jóízű beszélgetés fontos kiegészítője is lehet egy jó ténta, de persze az aromája miatt is kedvelt a fekete ital.  Az ínyencek nagy örömére egyre gyorsabban terjednek a világon a különleges kávék, melyek elkészítéséhez megfelelő szakmai tudás szükséges. A továbbiakban (a teljesség igénye nélkül) néhány speciális kávézót fogok ismertetni:

Percalapú kávézás Londonban:

Az első percalapú kávéház Oroszországban nyílt, ennek mintájára hozták létre Londonban a Ziferblat kávézót. Lényege, hogy nem az elfogyasztott mennyiség után fizetnek a vendégek, hanem az ott töltött idő alapján. Belépéskor kapnak egy ébresztőórát, amivel mérhetik az ott töltött időt.

A vendégek nemcsak kávét és teát fogyaszthatnak önkiszolgáló módon, hanem különféle snackeket is, valamint zöldségeket, gyümölcsöket is vághatnak maguknak. Ezen kívül annyira otthon érezhetik magukat, hogy akár el is mosogathatnak maguk után. A megfelelő hangulat elérését egy zongora, egy lemezjátszó, és internetes elérés is segíti. Egy perc 3 penny-be kerül, így aki gyorsan végez, olcsón megúszhatja a koffeinbevitelt.
Ez a kávézó azok számára előnyös, akik vagy gyorsan kávéznak, vagy pedig második otthonuknak tekintik a kávéházat és huzamosabb időt szeretnének ott tölteni, mindeközben szocializálódni, társasági életet élni. A mai rohanó világban fontos, hogy legyenek ilyen kis „szigetek”, ahová betérhetünk és elfelejthetjük a mindennapok fáradalmait, és levezethetjük a hétköznapok során felgyülemlett stresszt. A többórás sziesztának azonban a pénztárcánk láthatja kárát.

Macskabirodalom Japánban:

Cicakedvelők számára kiváló lehetőség a Taiwanból származó, de Japánban elterjedt Neko Café (A „neko” japánul macskát jelent).  Aki macsekok társaságára vágyik kávézás közben, annak mindenképpen ajánlatos felkeresnie egy ilyen helyet.  A koncepció lényege, hogy akinek nincs lehetősége otthon macskát tartani (túl kicsi lakás, Japánban sok helyen tiltják a háziállatok tartását), kiélheti magát a kávézóban, a macskák üdítő és magányosságot oldó társaságában.

Forrás: bigotesdegato.com
Persze itt sem szabad agyondögönyözni a „kiszolgáltatott” állatokat, tiszteletben kell tartani, ha például alszanak, vagy nincs épp nincs kedvük az emberek közelségéhez. Ezen felül belépéskor és távozáskor kötelező a kézfertőtlenítés, mind az állatok, mind a saját védelmünk érdekében.  A neko caféban a macskákkal való törődés fontosabb szerepet kap, mint az önfeledt beszélgetés vagy a kávézás, így aki feszengve érezné magát e szabályok betartása miatt, kerülje a neko cafékat, mint macska a forró kását.
Budapest is követi a japán trendet két macskakávézójával.
A japán kávékultúrával kapcsolatban érdemes még megemlíteni, hogy ők találták fel a dobozos kávét, ami hideg és meleg változatban is kapható a kávéautomatákban.

Forrás: oppositelock.jalopnik.com
Urban Station, a kávézó és az iroda hibridje:

A tanulók, irodai alkalmazottak, értelmiségiek kedvence az Urban Station kávézó, ami egy iroda és egy kávézó elemeit ötvözi. A rideg és szürke, gyakran egyhangú munkahelyi irodákat próbálja barátságosabbá tenni egy kellemes hangulatú térrel, illetve a munkához szükséges eszközökkel: nagy asztalfelülettel, wifivel, és minden a munka és a lazítás egyvelegéhez kívánatos földi jóval. Az ilyen típusú kávéházban a munkával járó monotonitást az úgynevezett „korlátlan kávészünet”-szolgáltatással küszöbölik ki, azaz kávék, teák, gyümölcsök, croissant-ok, sütemények felszolgálásával.  A fizetés ugyanúgy időalapon történik, mint a londoni percalapú kávézónál, tehát ha például kifizetünk egy órát, az alatt az idő alatt korlátlanul fogyaszthatunk. Az Urban Station a gyakran olvasó, vagy a munkahelyen kívül is dolgozni vágyó közönséget célozza meg, ahol kényelmesen és nyugodtan dolgozhatunk egy csésze kávé mellett, akár többedmagunkkal is, a csoportos munkára kialakított részeken.  Lehetőségünk van külön szobákat is igénybe venni a céges megbeszélésekhez, prezentációkhoz, természetesen ezek is fel vannak szerelve a kellő technológiai eszközökkel, pl. projektorral, nyomtatóval.

Forrás: thetravelchica.com
Mindenképpen érdemes kipróbálni ezt az irodai környezetet, ha valamilyen oknál fogva nem tudunk a munkahelyünkön vagy otthon nyugodtan dolgozni, vagy csak egyszerűen be szeretnénk ülni egy kávéra, de közben van egy sürgős, határidőre elkészítendő feladatunk.
Még rengeteg furcsa és egyedi kávézó létezik a világon, minden kávéimádó kedvére válogathat közülük. Viszont jóból is megárt a sok: a kávé esetében is fontos az elővigyázatosság, az arany középút megtalálása. Napi ajánlott adag: kb. 2 csésze kávé (0,2 g). Halálos adag (egyéntől függően változhat): 50 g. Ha megtaláltuk a számunkra megfelelő mennyiséget és kiválasztottuk a legideálisabb kávézót is, akkor már csak annyi marad hátra, hogy hátradőljünk és élvezzük a zamatos kávé ízét.
Forrás: keepcalm-o-matic.co.uk

2014. március 28., péntek

BTF Zeneakadémia- LEGO-ból


Már zajlik a BTF, de még sok nagyszerű előadást lehet elcsípni.
A fesztiválhangulat tapintható a közönség körében, legyen szó zenei-, tánc-, színházi- vagy épp cirkuszi produkcióról.
A beharangozóban olvasható volt néhány nagy név:  ’Idén a kiemelt programok közé tartozik Philip Glass, a Zubin Mehta vezényelte Bécsi Filharmonikusok, a firenzei Uffizi-képtár kiállítása és a debütáló Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó.”
Vasárnap  a  régi-új ( káprázatosan szép) Zeneakadémián volt szerencsém részese lenni egy ovációval, tíz perces vastapssal záródó koncertnek -persze csak befogadóként.

És amit „élőben” is láttam a Zeneakadémia első emeletén, itt körbejárható:
katt ide! (video)
Képekben röviden:  Megépítették az épület kicsinyített mását.
"A makett 120 munkaóra alatt, a kereskedelmi forgalomban is kapható elemekből készült el, a tubát például egy ivópohár és egy megafon házasításával készítette el az alkotó, Dóczy Balázs"
Lego-ból a nézőtér

Lego-ból a homlokzat

Homlokzat- igazi

Lego karzat

Karzat- igazi

Kelemen

2013. november 26., kedd

TEDxYouth nem utoljára :)

A rendezvény szervezettségét, a felkészítés profizmusát jelzi-e, vagy azt, hogy a sokfélének megélt világ hasonló gondolatokat hoz elő a hasonló életkorú emberekből, az biztos, voltak összecsengések. 

A felkészülés/felkészítés módja infografikán:
 
Forrás: katt! és nézd nagyban

Többeknél visszaköszönt az a tételmondat:  ha használhatjuk a kreativitásunk, az a „jóllétünket” erősíti.

Kreatív, kooperatív munkvégzés (cégen belül a problémák közös megoldása, ehhez szoftveres támogatást kínál az egyik, Szilícium-völgybe ösztöndíjat nyert pszichológus lány)

Az iskolai évek alatt módszeresen elnyomott önálló, kritikai gondolkodás felélesztése, kreatív megoldások keresése bármely életterületen ( munka, magánélet)
Megosztáson – hozzáférésen alapuló gazdaság előfutáraként értelmezhető közösségi kezdeményezések ( airbnb, BuBi, telekocsi)
Az ősforrásra visszakanyarodva:  TED előadók- nagy nevek - közül ne citáljuk a szokásosakat: Bill Gates, Larry Page és Sergey Brin  (a google alapítói), Jane Goodall.
 Most egy váratlan helyről hívnék elő emléket: versenystratégia.  A Michael Porter által írt azonos című könyvet biztos más is kénytelen volt forgatni tanulás közben.
Michael Porter közgazdászprofesszor is adott elő a TED-en, épp arról a megváltozott szemlélet(é)ről, hogy ha
a)    az üzlet termeli a profitot,
b)    és az eddig önként felajánlott segítségek, adományok, civil erőfeszítések nem hoztak NAGYSÁGREND BÉLI áttörést a globális nehézségekben ( szegénység, környezetterhelés),
akkor új modell kell.  Az üzleti világból vett szemléletű, működési elvű vállalkozások.
Ahogy már írtam, megnézhetők régi előadások, ez például itt:
 És itt körbe is értünk, szombaton egy magyar lánytól hallhattuk ugyanezt: a társadalmi vállalkozások hatékonyak, önfenntartók hosszútávon is, ÉS megoldják a problémát, amiért létrejöttek.
Egymást megtermékenyítő gondolatok, innovációs csere-bere, ehhez pedig az évek alatt elhangzott beszédek gondolati hálóját megszerkesztő tudósok videóját hoznám mutatóba
 Félix

TEDxYouth másodszor


De néhány konkrét példa  megér egy külön bejegyzést!
Ez különösen szemléletes előadás volt (a prezije miatt is):
Ha minden évben x millió [hiába kerestem akár más forrást, még nincs fenn az előadás videója, ezért csak az emlékeimre hagyatkozhatok: x millió... ] x millió* mobiltelefont vásárolunk, és ezek átlagosan 18 hónapig szolgálnak minket, mekkora szeméthegy gyűlik ebből? Csak mobiltelefonból? És azok a készülékek, amiket még nem dobtunk ki? Mindenkinek a fiókjában van otthon pár régi mobil, az tuti. Ezek is a szemétben végzik egyszer. 

Mennyi ez? 
Ha egyesével egymásra tennénk a kisebb-nagyobb hasábokat, nyolcvan (80!) akkora tornyot lehet építeni ezekből, ami elérne a Nemzetközi űrállomásra. 

És ezekben annyi kincs van (…mennyit nem látsz álmaidban- írta Petőfi)   
Annyi arany pl, amiből  egy negyed Jumbo Jet-et lehetne csinálni, annyi ezüst, amiből kijönne 2 db, és annyi réz, amiből,  azt hiszem, 127 db Jumbo Jet telne ki.
Egy Jumbo - Boing 747-es-  mekkora? Csak az orra ekkora:
A képért köszönet: http://www.pinterest.com/paulosergiomdc/

Félelmetes?
Vagy épp (üzleti ) lehetőség a visszaforgatása? Mert az nem kérdés, hogy a környezeti fenntarthatóság miatt kell ezzel foglalkozni. Az ötlet oly egyszerű volt, hogy a kitalálói sem voltak biztosak benne, hogy ha ez működhet, miért nem csinálta meg eddig valaki? 

Kerestek hozzá egy már működő szervezetet:a Terracycle eleve ezzel foglakozik, hulladék gyűjtéssel, de csoportosítva ( messze nem azonos a szelektív gyűjtéssel). 

Az előadás végén az egyébként profi kajakos környezetmérnök felmutatott egy dobozt: ilyet lehet- ingyen! rendelni, amit -ingyen- feladhatunk egy begyűjtő raktárba, ahonnét az újrahasznosítás helyszínére kerül egy (két, több) hasznavehetetlen régi telefonunk. Ott a helyszínen ezzel értelmet is nyert, miért kérték előre a rendezők a nézőktől, hogy akinek van otthon levitézlett telefonja, hozza magával. 
Érdemes lenne kipróbálni! Egy app az egész.. ( www.ususty.com)
  *Ha tavaly 3 hónap alatt 419 milliót adtak el a világon , akkor egy év alatt... 
 idekattintva olvasható egy másik összefoglaló a Tedxyouht-ról, amit az x millió pontosítása miatti keresés során találtam.

Ezek szerint nem csak engem dobott fel az esemény : )

Félix