A szilveszteri szokások a Mikulással kapcsolatos szokásokhoz hasonlóan szintén sokfélék az egész világon. Sőt népenként változóak.
Az orosz emberek kívánságaikat felírják egy cetlire, elégetik, a hamut egy pohár pezsgőbe szórják és megisszák.
Az írek szilveszterkor a széljárással jósolják meg az ország politikai jövőjét: ha új év előtt nyugati szél fúj, akkor jóllét vár az országra, ha keleti, akkor a brit befolyás lesz erősebb.
Az olaszok úgy készítenek otthon helyet az új dolgoknak az új évben, hogy a régi holmikat kidobálják az ablakon.
Az ünnep a legtöbb ázsiai országban az európai naptár február 4‑éjéhez legközelebb eső újhold napján van. A világ népességének egynegyede ünnepli a Holdújévet.
Sokáig változó volt az újév ünneplése a nyugati kultúrkörben, december 24 és január 6 között mozgott. Csupán 331 éve, 1691-ben régen rögzült a nyugati kultúrkörben újév ünnepe a Gergely naptár szerint december 31-re?
Magyarországon disznóhúst ajánlott enni újévkor a babona szerint, mert a disznó kitúrja a szerencsét.
Világszerte 1967 óta az újév első napja a Béke Világnapja.
A Fülöp-szigeteki gyermekek a hagyomány szerint a 12. harangszóra magasra ugranak, hogy magasabbra nőjenek.
Skóciában az "első láb" babonája azt jelenti, hogy attól függ a család szerencséje, ki lép be a ház küszöbén először újév napján. Ezért ajándékokkal megrakodva látogatják meg egymást az ismerősök. Sőt az sem árt, ha nem túl világos a vendég arcbőre. Ennek az az oka, hogy a szőke vikingekre emlékezteti a skótokat, akiknek a látogatása hajdanában nem volt kívánatos.
A népszerű óév búcsúztató 'Auld Lang Syne' című dal szövegét Robert Burns skót költő írta 1788-ban. Hallgassák szeretettel ezt a feldolgozást:
Boldog Új Évet!