EsküvőszezON

Biztos elcsépelt már, de itt van már az EsküvőszezON...és eszembe jutott egy butuska irományom. Még mindig nem vagyok szakértő a témában, de sok szeretettel küldöm minden esküvő előtt, közben, vagy azon frissen átesettnek a következő agy/szómenést :-)

A szeretet ad keretet

Sokakat megihletett ez az érzés.
Miről is van szó?- ez itt a kérdés.
Van, aki róla nagy-nagy ódákat zeng,
és van, kinek a húrja másképpen peng.
Egyesek szerint gyönyörű és könnyed,
mások szemében ettől gyűlnek könnyek.
Tudom-tudom, térjek a lényegre már,
a bevezető sorokat pazarolni kár!
A szerelem az miről most majd írok,
bár tapasztalattal nemigen bírok.
Attól még lehet nekem véleményem.
Persze, hogy lehet, kérem szépen!
Akkor ugorjunk is neki! Na, gyorsan!
Szóval a szerelemről írok mostan.
Szerintem sokszor téves az elképzelés,
s rózsaszín ködöt így követ elképedés.

A szerelem sokak szerint egy vágy,

mihez társ kell, no meg egy ágy.
Nem lehet, hogy mindez többről szól?
De mi kell? Hogy szeressünk jól?
És nini, elő is bukkant egy szó: szeretet.
Úgy vélem mindennek ez ad szép keretet.
És ez a keret nem pusztán csak szép,
hanem összetörhetetlen és ép.
Előbb tanulni kell egymást szeretni,
a számunkra furcsát sem kinevetni.
Ha már tudatára ébredünk annak,
hogy rajtunk kívül mások is vannak;
ha megértjük végre, hogy nemcsak én,
hanem mi élünk itt, mind, e földtekén,
akkor nem saját vágyunk hajt csupán.
Nem élünk többé, önzően, bután.

„Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat”

Mondhatom ez egy igen nagy feladat.
De mindenképpen megéri megtanulni.
Mert ha a szerelem el kezd fakulni,
mi lesz akkor? Ha a hétköznapok
kikezdik a sok édes tegnapot,
mikor még minden szép volt és jó?
Ma meg ez az egész akár egy béklyó,
úgy köt egy másik emberhez oda.
Most rabságként éljük meg, noha
az elején még nem volt probléma.
Szükség lesz más szerelempótlékra…
Pedig ha már a kezdet kezdetén
tudjuk mit jelent a te és az én,
és, hogy e kettőből lesz a mi,
ott alakul már valami igazi.

Ha ez a kölcsönös tisztelet az alap,

erre lehet húzni majd erős falat.
Ha egyik a másikat nem nézi másnak,
mint egyenértékű, elismert társnak,
a köztük lévő önzetlen szeretet
megadja a már említett keretet.
Azután idővel megfakulhat a kép,
de senki sem maradhat örökké szép.
Ahogy fiatal sem, és egészséges,
de a kapcsolat nem lesz elégséges,
ha több tartja össze, mint az önérdek,
gazdagság, szépség s más külsőségek.
Akkor a szerelem köré a szeretet épül.
Sérülten is értékes képet kapunk végül,
mit ott fenn a kék és magas égben
derűsen néz Isten festőműhelyében.

Hát, így látom én, valahogy ekképpen.
Valóban így van, vagy csak a mesékben?
Nem tudom ki lehet a megmondhatója,
de tény, a szeretet mindennek motorja.
Így nem is kívánhatok semmi egyebet,
mint mindenkinek szép, tartós keretet!

Bakos Katalin 2014. március

Fotók: Sás Benedek (esküvői-fotók.hu)