Objektíven: Utaznak - esznek - isznak. A Világevők olyan ételkritikus bloggereket mutat be, kiknek életcélja és hobbija, hogy a világ legjobb éttermeiben egyenek és ezért körbeutazzák a földgolyót. A gasztronómia megszállott rajongói segítségével most eljuthatunk bolygónk legexkluzívabb vendéglőibe, amikor a leghíresebb "világevők" közül néhányat elkísérünk kalandjaikon.
Szubjektíven: Nincs ezzel a filmmel semmi baj azon kívül, hogy tilos éhesen elmenni rá, valamint hogy jó harminc perccel hosszabb a kelleténél. Megismerünk belőle egy olyan szubkultúrát, melyről csak azoknak vannak információik, akik lelkesen bújnak mindenféle gasztroblogokat és egyéb témába vágó cikkeket. A Világevők "eszmei mondanivalója" annyi, hogy a hagyományos luxusnak leáldozott, a Michelin önmagában nem sokat ér. Új szempontok kerültek elő a gasztronómiában, melyekre oda kell figyelniük az éttermek tulajdonosainak. Maga az étel már "csak" egy szertartás része, nem maga a legfőbb cél. Illetve a L'ecsó jól ismert tanulságát is át lehet ültetni erre a filmre. A jó ételkritikus bárhol felbukkanhat. És ha ebből nem készítenek közel két órás dokumentumfilmet, hanem mondjuk csak bő egyórásat, akkor még engem is sokkal jobban fog érdekelni a végeredmény.
 |
| (Kép: |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése